Teendők a helyszínen.

Amennyiben baleset részesei lettünk, nézzünk utána, történ e személyi sérülés, ezek után értesítsük a rendőrséget. Cseréljünk adatokat (személyi igazolvány, gépjármű azonosító, kötelező felelősségbiztosításhoz szükséges adatok), és hallgassuk megy egymás véleményét a baleset körülményeiről, kinek mi a benyomása. A helyszínen ki kell tölteni a betéti lapot, és meg kell jelölni a balesetet okozó személyt- amennyiben az továbbhajtott, de sikerült elcsípni a rendszámát, a Belügyminisztériumtól kérhetünk információt. A későbbi kárrendezés szempontjából nagyon fontos ugyanis, ki okozta a balesetet. A bejelentőlap szétválasztása után egy- egy példányt mindkét fél magához vesz és aláírásaikkal igazolják az adatok valódiságát.

Ha van rá lehetőség, érdemes fényképet csinálni a helyszínről, illetve jól jöhet egy- két tanú felkeresése is, azoknak nevével és pontos lakcímével. A rendőrséget mindig érdemes értesíteni, hogy segítsenek tisztázni a baleset körülményeit.



Bejelentési kötelezettség a biztosítónál

A baleseti bejelentőlap bemutatásával a baleset részeseinek( akár károsultak, akár károkozók) be kell jelenteni a biztosítónál a balesetet. A károkozónak 8 nap, a károsultnak 30 nap áll a rendelkezésére a bejelentéshez. A külföldön elszenvedett balesetet a hazaérkezés időpontjától számítják. Amennyiben a balesetet ismeretlen személy okozta, a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Irodájánál kell bejelenteni, hiszen a megalapozott kárigényt az Iroda téríti meg. Akinek nincs érvényes biztosítása, a káresemény utáni 8. napig bezárólag kell bejelentenie a Kárrendezési Irodának. Ha a balesetet egyik fél sem jelenti be, következményeként a biztosító nem téríti meg a kárt, vagy ha a baleset körülményei tisztázatlanok. Ehhez a szükséges dokumentumok: a baleseti bejelentő másolata, a helyszíni jegyzőkönyv, a vezetői engedély, a forgalmi igazolvány és a biztosítási kötvény.



Hogyan történik a kárrendezés?

A bejelentés után káraktát nyit a biztosító, és a kárigény mértékét a hozzájuk befutott adatok alapján ítéli meg. Ha a gépkocsi úgy károsodott meg, hogy nem éri meg anyagilag a javítása, totálkárosnak minősítik. Ez esetben a kárrendezés úgy jön létre, hogy a biztosító megbecsüli a kár előtti forgalmi értéket, ezt összeveti a roncs értékével és a kettő közti különbözetet fizeti ki. Érdemes odafigyelni, mennyire valós a totálkárosnak nyilvánított gépkocsi alapja, hiszen ha az ügyfél ezzel nem ért egyet, hívhat egy független kárszakértőt.

Gyorsított kárrendezés:

Amennyiben a kár összege egyértelmű, a biztosító megfizeti.

Partnerszervizben történő javítás:

A sérült járművet el kell vinni abba a szervizbe, mellyel a biztosító szerződésben áll, és ott elvégzik a javítást és rendezik a számlát a biztosítóval.

Számlás kárrendezés:

Ilyenkor a biztosító utólag, a számlák bemutatása után téríti meg a kárt, de tanácsos előkalkulációt és árajánlatot kérni a műhelytől és bemutatni a biztosítónak, nehogy utólag indokolatlannak legyen minősítve egy- egy javítás.

Milyen díjfizetési következményei vannak a balesetnek?


A károkozó felelősségbiztosítója fizeti ki a károsult kárigényeit és általában 60 nap áll az ügyfél rendelkezésére, hogy visszafizesse ezt az összeget, és így megelőzhető a bonus- malus csökkenése. Bármilyen baleset két osztálynyi csökkenést jelent.